Határozat kirendelési egységekről 51/2018.(VI.22.)

Kivonat a Békés Megyei Ügyvédi Kamara elnökségének 2018. június hó 22. napján megtartott elnökségi ülésének jegyzőkönyvéből.

A Békés Megyei Ügyvédi Kamara Elnökségének 51/2018. (VI.22.) sz.
határozata
A Békés Megyei Ügyvédi Kamara elnöksége a Békés Megyei Ügyvédi Kamara területén a kirendelhető védők jegyzékét az alábbi földrajzi kirendelési egységenként állítja össze:

1. Békéscsabai járás Békéscsabai Járásbíróság illetékességi területe
2. Szarvasi és Gyomaendrődi járás Szarvasi Járásbíróság illetékességi területe
3. Szeghalmi járás Szeghalmi Járásbíróság illetékességi területe
4. Gyulai és sarkadi járás Gyulai Járásbíróság illetékességi területe
5. Békési járás Békési Járásbíróság illetékességi területe
6. Orosházi és mezőkovácsházi járás Orosházi és Battonyai Járásbíróság illetékességi
területe

A kirendelhető ügyvéd abba a földrajzi kirendelési egységbe kerül besorolásra, ahol az irodája (székhelye) fekszik.

Kérelemre a kirendelhető ügyvéd az irodája fekvése szerinti földrajzi kirendelési egység mellett a megyeszékhelyet magába foglaló kirendelési egységbe is besorolható.

A határozat ellen a kamara tagja, valamint akinek a határozat a jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti a határozat közlésétől számított 15 napon belül – jogszabály, a területi kamaraalapszabálya vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának megsértésére hivatkozással – a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet.

Indokolás:
A kirendelhető ügyvédek jegyzékéről, valamint a kirendelt ügyvédek kijelöléséről szóló 9/2018. (V. 25.) MÜK szabályzat 3.1. pontjában foglaltak szerint a kirendelhető védők jegyzéke földrajzi kirendelési egységenként kerül összeállításra.

A szabályzat a területi kamara hatáskörébe utalja annak meghatározását, hogy egy-egy földrajzi kirendelési egységhez hány járás tartozik.

A határozat hat földrajzi kirendelési egységet állapított meg, amely döntő részben igazodik a Békés megyében működő hét járásbírósághoz.
Gyomaendrődön és Sarkadon járásbíróság nem működik, ezek a járások értelemszerűen a szarvasi és a gyulai járással közösen kell, hogy földrajzi kirendelési egységet alkossanak.

Az orosházi és mezőkovácsházi járás együttes földrajzi kirendelési egységként történő meghatározása munkaszervezési szempontokon, továbbá azon az alapon nyugszik, hogy a mezőkovácsházi járásban arányosan kevesebb ügyvéd rendelkezik irodával, így a büntetőeljárási hatóságok kirendelési igénye az összevonással biztosítható.

A határozat elleni fellebbezési jogot az Üttv. 167. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés biztosítja.

A hatáskör és az illetékesség a 9/2018. (V. 25.) MÜK szabályzat 3.1. pontjában foglalt rendelkezésen alapul.

kmf.

Dr. Legeza László s.k.
elnökhelyettes

Hírlevél-2018.03.19.

KAMARAI HÍRLEVÉL

I.

Megjelent a Magyar Jog 2018. évi I. száma. Mellékelten továbbítjuk a tartalomjegyzéket.

Két tanulmányra hívjuk fel külön a figyelmet:

Nochta Tibor: A személyiségi jogok magánjogi szankciós védettségéről

Tóth Mihály: A Btk. első négy éve

A lappéldány a kamara székházában tanulmányozható.

II.

Az ifj. és id. Dr. Csűri Gábor által az OBH-hoz, BM-hez, IM-hez megküldött kritikai észrevételekre ezúttal a Belügyminisztérium válaszolt. Jelen hírlevél mellékleteként továbbítjuk a Pp. elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos panasz tárgyában hozzájuk intézett válaszlevelet, amely, hogy őszinték legyünk túlzott optimizmusra okot nem ad.

Gyula, 2018. március 19.
Dr. Csomós Tamás
Elnök

Magyar Jog 2018 1

BM válaszlevele

Hírlevél-2018.03.14.

KAMARAI HÍRLEVÉL

Jelen sorok írásakor már bizton nyugtázhatjuk, hogy nem volt alap nélküli az a félelmünk, ami az új Pp. hatályba lépése előtt éreztünk. Egyes folyosói információk alapján vannak bíróságok, ahol a kereset-visszautasítás aránya meghaladja a 80-90%-ot. Eljutottunk odáig, hogy már egy hiánypótlási felhívást is örömmel töltünk le a számítógépünkről.

Az új perrendtartásnak nyilvánvalóan nincs még a judikatúrában is megjelenő gyakorlata. Most egy olyan jogesetet veszek elemzés alá, amely még az 1952. évi III. törvény hatálya alá esett, de talán a jövőre nézve is irányadó lehet. (ÍH.2017.144.)

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a P./2016/2 számú végzés ellen előterjesztett felperesi fellebbezést hivatalból elutasította. A jogorvoslati kérelmet L.B. beküldőként elektronikus úton terjesztette elő. A bírósági nyilvántartásból azonban kiderült, hogy az AVDH hitelesítés nem a beadványon feltüntetett jogtanácsostól, hanem L.B-től származik.

A bíróság megállapította, hogy a benyújtó nem minősül a felperes képviselőjének, és ezért a fellebbezés nem felel meg a Pp. 394/G § (5) bekezdésében foglaltaknak.

A végzéssel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogszabálysértően alkalmazta a Pp. 237. §-ában foglalt jogkövetkezményt. Az eredeti fellebbezés előterjesztése megfelelt a hatályos eljárásjogi szabályoknak.

Az iránymutatás szempontjából nem releváns körülmény, de arra hivatkozott a fellebbező, hogy maga a jogszabály is különbséget tesz aközött, ha a beadványt belföldi gazdálkodó szervezet, illetve ha közigazgatási szerv nyújtja be. Az előbbi esetén a képviselő, míg a közigazgatási szerv esetén a közigazgatási szerv teljeskörű azonosítását kell elvégezni.

A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést alaposnak találta. Abban egyetértett a másodfokú bírósággal, hogy az elektronikus úton előterjesztett fellebbezés nem felelt meg a Pp. 394/G § (5) bekezdésében írtaknak. Ettől függetlenül azonban nem lehetett volna automatikusan a Pp. 237. §-ában rögzített jogkövetkezményt alkalmazni. Az elutasítás előtt a fellebbező felet hiánypótlásra kellett volna felhívni.

A jogszabályi követelmények vagy a képviseleti joggal rendelkező személy által igénybe vett AVDH szolgáltatással vagy pedig úgy lettek volna teljesíthetőek, ha a beadványt a képviselő legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el.

A fellebbezés során ezek a kötelezettségek nem lettek teljesítve. Ez azonban nem eredményezhet hiánypótlási felhívás nélküli elutasítást. A Pp. 394/G § (5) bekezdésében foglaltak megsértése azt eredményezi, hogy a beadvány nem felel meg a Pp. 93. § (3) bekezdésében és a 196. § (1) bekezdés f./ és g./ pontjában foglalt alaki követelményeknek. Ilyen esetben azonban a Pp. 235. § (2) bekezdése kerül előtérbe. E szerint: Ha a fellebbezés nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a 95. §-ban az elnök hatáskörébe utalt intézkedéseket az első fokon eljárt tanács elnöke teszi meg.

A Pp. 95. § (2) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy „Ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével s a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a félnek visszaadja…”.

Jelen ügyben sem az első, sem a másodfokú bíróság nem adott ki hiánypótlási felhívást. Ebből következően a mulasztásra előírt jogkövetkezmény – fellebbezés elutasítása – nem lett volna alkalmazható. (Fővárosi Ítélőtábla 5.Pkf.26.358/2017/3)

Hasonlóan rugalmas jogértelmezéssel nézetem szerint megelőzhető lenne a visszautasító határozatok dömpingszerű meghozatala. Kétségtelen, hogy a visszautasítások jelentős állami bevételt eredményeznek az illeték terén, mégis az lenne a kívánatos, ha az új perjogi rendszer az elvárások szerint működne.

Gyula, 2018. március 14.
Dr. Csomós Tamás
Elnök