Hírlevél – 2015.01.05

KAMARAI HÍRLEVÉL

 A házastársak lakáshasználatának rendezése klasszikusan családjogi kérdés. A mindennapi tapasztalatok azt mutatják, hogy a problémának büntetőjogi aspektusai is vannak.

A mai gazdasági viszonyok között a házasság felbontása nem jár automatikusan együtt az utolsó közös lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetésével. A felek papírt kapnak arról, hogy immár nem házasok, mégis a bontóperi ítéletet követő napon ugyanabban a lakásban ébrednek. A különbség csak annyi, hogy immár le van szabályozva, hogy melyik szobát használhatják kizárólagos jelleggel. Ez persze nem egészséges állapot. Nehéz így új életet kezdeni. Prognosztizálható a korábban meglévő konfliktusok elmérgesedése, amelyek olyan magatartásokhoz vezetnek, melyek már súrolják a büntető jogellenesség határait is.

Súrolják, de nem feltétlenül lépik át. A látszat néha csal.

A járásbíróság tárgyalás mellőzésével hozott határozatával megállapította a volt férj bűnösségét magánlaksértés bűntettében, és vele szemben két év próbaidőre felfüggesztett 7 hónapi börtönbüntetést szabott ki. A jogerős végzéssel szemben rendhagyó módon a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára. A rendkívüli jogorvoslati kérelemnek a Kúria helyt adott, és a vádlottat az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. (Kúria Bfv.II.1.306/2013 – BH.2014.357.)

Az alapul szolgáló ügyben a városi bíróság még 2008 áprilisában felbontotta a terhelt és a sértett házasságát. Az utolsó közös lakás ¼ részben képezte a feleség tulajdonát, aki hozzájárult ahhoz, hogy a terhelt továbbra is használja az ingatlan egyik szobáját mindaddig, amíg elköltözni nem tud. Négy évvel később egy nyári estén a volt házastársak között veszekedés és dulakodás alakult ki. A sértett kifogásolta a terhelt ittasságát. Szó szót követett. A volt feleség kihívta a rendőröket, akik is a volt férjet a házból elküldték.

A rendőri felhívásnak a terhelt eleget tett. Utóbb azonban meggondolta magát, és miután a sértett nem engedte be a lakásba, átmászott az utcai kapun, majd a bejárati ajtót rugdosta. Ekkor újabb rendőri intézkedésre került sor. Megint felszólították a volt férjet az ingatlan elhagyására. Ő a felhívásnak eleget tett, majd ismét visszament a helyszínre.

A sértett még ezen a napon joghatályos magánindítványt terjesztett elő. Ezt követte a tárgyalás mellőzésével hozott igen szigorú ítélet.

A felülvizsgálati indítvány beadására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.  Az elkövetéskori Btk. 176. § (1) bekezdése szerint „aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad” vétséget követ el. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése a magánlaksértés bűntetteként rendeli büntetni az éjjeli elkövetést.

A vitatott tényállási elem az elkövetési tárgy. A magánlaksértés ugyanis csak más lakása, helyisége, stb. vonatkozásában követhető el. A főügyészség álláspontja szerint az adott esetben az ingatlan nem volt más lakásának tekinthető. Abban a terhelt jogszerűen és életvitelszerűen tartózkodott. Ezen a tényen az sem változtatott, hogy a rendőrök a lakás elhagyására hívták fel.

A Kúria egyetértett a felülvizsgálati indítványban előadottakkal. Ennek a bűncselekménynek a jogi tárgya nem a tulajdonjog, hanem az úgynevezett házi jog. Az a jog, amely a lakás, stb. zavartalan használatához fűződő érdekben, vagyis a magánlakás sérthetetlenségében testesül meg. A jogi oltalom tárgya a használat és a birtoklás. Nem az ingatlan-nyilvántartási állapotok, hanem a tényleges használat képezi a viszonyítás alapját. Miként a Kúria fogalmaz: egy adott lakásba jogszerűen beköltöző és ténylegesen ott lakó személy a lakás használójának tekintendő mindaddig, amíg a lakásból végleges jelleggel el nem távozik, vagy onnan el nem távolítják.

A konkrét esetben nem képezhette vita tárgyát, hogy a férj a lakásba jogszerűen költözött be, és a saját szobáját a résztulajdonos sértett hozzájárulásával használta. Ez eredményezte azt, hogy büntetőjogi szempontból az ingatlan az ő viszonylatában nem volt más lakásának tekinthető.

Az ügy sajátossága, hogy az adott napon rendőri intézkedésre is sor került, és maguk a járőrök hívták fel a terheltet a távozásra.  Lehet, hogy e mögött az intézkedés mögött a jó szándék húzódott meg, de tudva levő, hogy a pokolhoz vezető út is jó szándékkal van kikövezve. A pokol ezúttal a jogerős marasztaló határozatot jelentette. Sajnálatos, hogy az intézkedő rendőrök improvizatív intézkedése még a járásbíróságot is megtévesztette.

Gyula, 2015. január 5.

Dr. Csomós Tamás                                                                                                                                             Elnök

 

A Békés Megyei Ügyvédi Kamara Elnökségének 61/2013. (IX.13.) sz. határozata

Kivonat a Békés Megyei Ügyvédi Kamara elnökségének 2013. szeptember hó 13. napján megtartott elnökségi ülésének jegyzőkönyvéből.

 

A Békés Megyei Ügyvédi Kamara Elnökségének 61/2013. (IX.13.) sz. határozata

A Békés Megyei Ügyvédi Kamara Elnöksége Dr. Csomós Tamás elnök előterjesztése alapján a kamarai tisztségviselők és bizottsági tagok 2014-2018 időszakra vonatkozó választásának időpontját, a választás napját, illetve a választói közgyűlés időpontját 2014. január 15-én 16 órában határozza meg, illetve a választás napját erre az időpontra tűzi ki. A határozatképtelenség miatt megismételt választói közgyűlés időpontja 2014. január 24-én 16 óra.

A választást az alábbi választási szervek bonyolítják le: választási bizottság, jelölőbizottság és szavazatszámláló bizottság. Mindhárom szerv egy elnökből, két tagból és három póttagból áll az elnökség határozata alapján.

Az elnökség jelen határozattal a választási bizottság elnökévé választja Dr. Varga Imrét, két tagjává Dr. Boros Erzsébetet és Dr. Püspöki Helgát. A választási bizottság póttagjaivá pedig Dr. Kiss Beátát, Dr. Réthy Sándort és Dr. Merza Attilát.

Az elnökség jelen határozattal a jelölőbizottság elnökévé választja Dr. Vozár Istvánt, két tagjává Királyváriné Dr. Szabó Ilonát és Dr. Szabó Jánost. A jelölőbizottság póttagjaivá pedig Dr. Boldizsár Ida Borbála, Dr. Szabó Ervint és Dr. Csanálosi Ákost.

Az elnökség jelen határozattal a szavazatszámláló bizottság elnökévé választja Dr. Bodnár Ágnest, két tagjává Dr. Kovács Imrét és Dr. Kliszek Ágnest. A szavazatszámláló bizottság póttagjaivá pedig Dr. Roxin Györgyöt, Dr. Farkas Beátát és Dr. Fodor Andrást.

A határozat meghozatalára a 2004. évi CLX. tv. /KET/ 72. §. /4/ bek. alapján egyszerűsített döntés keretei között került sor.

Az elnökség megbízza az elnököt és a titkárt a választások előkészítésével és a feltételek biztosításával, a választóbizottságok munkájának elősegítésével.

Kmf.

                                                                                               Dr. Csomós Tamás s.k.                                                                                                                                    elnök