| Határozat tagdíj változásról |
|
|
|
Kivonat a Békés Megyei Ügyvédi Kamara Elnökségének 2010. december hó 03. napján megtartott elnökségi ülésének jegyzőkönyvéből. A Békés Megyei Ügyvédi Kamara Elnökségének 87/2010. (XII.03.) sz.határozata A Békés Megyei Ügyvédi Kamara Elnöksége a kamarai tagdíj megállapításáról rendelkező 41/2009 (IX.11.) számú határozattal módosított 7/2008. (I.25.) számú és a 8/2009. (I.23.) sz. határozatot 2011. január 1-jei hatállyal az alábbiak szerint módosítja. Az elnökség 2011. január 1. napjától kezdődő hatállyal a kamarai tagdíj havi összegét – ideértve az alkalmazott ügyvéd után fizetendő kamarai tagdíjat is – havi 8.500,-Ft-ban, a negyedévente fizetendő kamarai tagdíj összegét 25.500,-Ft-ban állapítja meg. Az elnökség az ügyvéd, alkalmazott ügyvéd, európai közösségi jogász és külföldi jogi tanácsadó nyilvántartásba vételi díját 2011. január 1-jétől kezdődő hatállyal 159.000,-Ft-ban, míg az ügyvédjelölti bejegyzés nyilvántartásba vételi díját 106.000,-Ft-ban állapítja meg. Az elnökség a más területi kamarából történő ügyvédi és ügyvédjelölti átjegyzés nyilvántartásba vételi díját 2011. január 1. napjától kezdődő hatállyal 106.000,-Ft-ban állapítja meg. E határozat ellen a Békés Megyei Ügyvédi Kamara tagja a határozat közlésétől számított 10 munkanapon belül – jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással – a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségéhez címzett, de a Békés Megyei Ügyvédi Kamaránál benyújtandó fellebbezéssel élhet. I n d o k o l á s: A kamarai tagdíj összege csaknem két évvel ezelőtt, 2009. április 1-jei hatállyal került felemelésre havi 8.000,-Ft-ra. 2009. évben és 2010. évben a kamara költségvetését változatlan tagdíj mellett kellett megtervezni, illetve teljesíteni. A tagdíj változatlansága egyidejűleg maga után vonta, hogy az ügyvédi, alkalmazott ügyvédi, stb. nyilvántartásba vételi díjat sem lehetett korrigálni. A Békés Megyei Ügyvédi Kamara költségvetése bevételi oldalának fő forrását a tagdíjbevételek és a nyilvántartásba vételi díjak képezik. A tagdíj és a nyilvántartásba vételi díj emelését számos körülmény indokolja. Köztudomású tény, hogy a gazdasági világválság egyenes következménye volt, hogy az úgy ügyvédeknek, mint az ügyvédi kamaráknak a romló gazdasági helyzet viszonyai között kell tevékenységüket kifejtenie. E nehéz költségvetési helyzetnek a kamara által követett lehetséges megoldása az volt, hogy a kamarai alkalmazottak munkabére az elmúlt években csak minimális mértékben került emelésre, a kamarai tisztségviselők díjazása pedig hosszú évek óta változatlanul maradt. Ezt meghaladóan alacsony szinten kellett tartani a kamarai alkalmazottak és a kamarai közéletben aktív szerepet betöltő személyek (fegyelmi bizottsági tagok, irodagondnokok) jutalmazását, - valamint olyan kiadásokat, amelyek a kamara hatékony működéséhez elengedhetetlenek (jogszabályok és jogi szakirodalom beszerzése). A korábbi taglétszámot folyamatosan minimális emelkedés jellemezte. A 2010-es évben azonban olyan tendenciák jelentkeztek, melynek alapján a taglétszám folyamatos csökkenésével kell számolni. Ezt a tendenciát erősíti az Ügyvédi Törvény napirenden lévő módosítása is, melynek alapján bizonyos mértékig szigorításra kerülnek az ügyvéddé válás feltételei. Ennek kettős következménye van. Az egyik az, hogy a kamara fenntartásához és hatékony működésének biztosításához elengedhetetlenül szükséges bevételt kevesebb ügyvédnek kell biztosítania. Másfelől pedig a várhatóan kevesebb ügyvédi bejegyzés következtében a nyilvántartásba vételi díjak kapcsán is kevesebb bevétellel kell számolni. Ennek ellensúlyozása csak a tagdíjemeléssel, és a tagdíjemeléssel arányos nyilvántartásba vételi díj emeléssel történhet meg. Nem elhanyagolható szempont etekintetben az sem, hogy folyamatosan emelkednek a rezsiköltségek, postaköltségek és bankköltségek, továbbá azok a költségek, amelyek a kamara szolgáltató tevékenységével összefüggésben merülnek fel, pl. tulajdoni lapok beszerzésével összefüggő költségek. Végezetül a tagdíjemelés elhatározásánál sajnálatos módon figyelembe kellett venni azt a tényt is, hogy a kamarának jogerős fegyelmi határozatokon alapuló olyan kintlévőségei vannak, amelyek abból adódnak, hogy egyes kartársak a marasztaló határozatoknak nem tesznek eleget, melyből eredően velük szemben több esetben végrehajtási eljárást kellett kezdeményezni, és az ezzel kapcsolatos megtérülés a tervezettől elmarad. A határozat az 1998. évi XI. törvény 106. §. (2) bekezdés j./ pontján alapul, a fellebbezési jogot a fenti 106.§. (3) bekezdése biztosítja. Gyula, 2010. december 6. Dr. Csomós Tamás Elnök |
| Következő > |
|---|
