|
|
|
Alapszabály |
|
|
|
A Békés megyei Ügyvédi Kamara Alapszabálya A Békés megyei Ügyvédi Kamara közgyűlése az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 127. § -a alapján az ügyvédi kamara Alapszabályát az alábbiak szerint alkotta meg : I. Az ügyvédi kamara 1./ A Békés megyei Ügyvédi Kamara a Békés megyében bejegyzett ügyvédek önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdek-képviseleti feladatokat ellátó, köztestületként működő megyei szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik. 2./ Az ügyvédi kamara székhelye : 5700 Gyula, Béke sgt. 47. sz. 3./ A Békés Megyei Ügyvédi Kamara - a továbbiakban : ügyvédi kamara - működési területe : Békés megye közigazgatási területe. 4./ Az ügyvédi kamara tagjai a Békés megye területén bejegyzett ügyvédek. II. Az ügyvédi kamara feladatai 1./ Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. 2./ Ennek során megyei hatáskörrel a.) gondoskodik az ügyvédek jogainak védelméről, elősegíti a kötelezettségeik teljesíté- sét, b.) képviseli az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek, ügyvédjelöltek érdekeit, c.) szervezi a szakmai továbbképzésüket, d.) véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdé- sekben, e.) dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről f.) vezeti az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédi irodák névjegyzékét, g.) összeállítja és vezeti a kirendelhető ügyvédek névjegyzékét, h.) nyilvántartásba veszi az ügyvédi irodát és elbírálja az ügyvédi iroda taggyűlésének határozata ellen beterjesztett fellebbezést, i.) előmozdítja az ügyvédi feladatok teljesítését, j.) biztosítja a felsőbbszintű ügyvédi testületek kamarai tagokra kötelező határozatainak végrehajtását, k.) fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és ügyvédjelöltek fe- lett, l.) dönt ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és ügyvédjelöltek jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről, m.) ellátja a törvényben, jelen Alapszabályban és az ügyvédi kamara szabályzataiban meghatározott egyéb feladatait. 3./ Az ügyvédi kamara működéséhez szükséges költségeket az ügyvédek kamarai tagdíjából fedezi. III. Az ügyvédi kamara szervei a.) a közgyűlés b.) az elnökség c.) a fegyelmi bizottság, d.) az ellenőrző bizottság, e.) az etikai és érdekvédelmi bizottság, f.) az összeférhetetlenségi bizottság, g.) az oktatási bizottság, e.) az ügyvédjelöltek bizottsága. IV. A közgyűlés 1./ Az ügyvédi kamara legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely az ügyvédi kamara tagjaiból áll. 2./ A közgyűlés feladatai : a.) megválasztja és beszámoltatja az ügyvédi kamara elnökét, az elnökséget, a kamara egyéb tisztségviselőit, a bizottságokat, a bizottságok tisztségviselőit és tagjait, b.) megválasztja a Magyar Ügyvédi Kamarába küldött tagokat, c.) elfogadja a költségvetést, dönt az ügyvédi kamara elnökségének előterjesztése alap- ján az ügyvédi kamara által folytatható gazdálkodásról, elfogadja a költségvetési beszá- molót, d.) véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben és javasla- tot tesz az ügyvédeket érintő kérdésekben a Magyar Ügyvédi Kamarának, e.) elfogadja az ügyvédi kamara alapszabályát, f.) az ügyvédi kamara működési területére vonatkozó szabályzatot és iránymutatást ad- hat ki, g.) az a.) és b.) pontban felsoroltakat visszahívhatja, h.) ellátja az ügyvédi kamara alapszabályában és szabályzataiban meghatározott egyéb feladatokat. 3./ Az ügyvédi kamara közgyűlését az ügyvédi kamara elnöksége évente legalább egy alkalommal összehívja. Az ügyvédi kamarai tagság egyharmadának indítványára a közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni, az összehívásról az ügyvédi kamara elnöke gondoskodik. 4./ A közgyűlés tagjai részére a meghívót legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőzően 15 nappal írásban ki kell küldeni. Amennyiben az ügyvéd bejelentett elektronikus címmel rendelkezik, a kamara a meghívót elektronikus úton küldi meg.A meghívóban az alábbiakat kell közölni: a.) a közgyűlés időpontját, helyét,b.) a megtárgyalandó napirendi pontokat, c.) figyelmeztetést a közgyűlés határozatképességének szabályaira, d.) határozatképtelenség esetére kitűzött megismételt közgyűlés időpontjának és helyének meghatározását. A meghívóhoz írásbeli előterjesztés esetén mellékelni kell az előterjesztést, illetőleg a tagok indítványára összehívott közgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is. A közgyűlés összehívásáról szóló értesítést az elnök vagy az általa felhatalmazott elnökhelyettes írja alá. 5./ Az ügyvédi kamara közgyűlésére meg kell hívni a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, s mindazokat, akiknek jelenléte a napirend megtárgyalása szempontjából célszerű. 6./ A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele megjelent. A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges. az Alapszabály és a szabályzatok elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) kell. 7./ Határozatképtelenség esetén a legalább 8 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. (Megismételt közgyűlés) 8./ A közgyűlés határozatait - a választásokat kivéve - nyílt szavazással hozza. A közgyűlés elrendelheti azonban bármely kérdésben a titkos szavazást. A közgyűlés határozatait folyó sorszámmal kell ellátni és azokat évente külön-külön, a meghozatal évével törve (pl. 1/1998. Kgy.hat.) kell nyilvántartani. A határozatok nyilvántartásbavételéről a titkár gondoskodik. 9./ A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az előterjesztések és a hozzászólások lényegét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet az ügyvédi kamara elnöke és titkára írja alá, és a közgyűlés által kijelölt tagok hitelesítik. 10./ A közgyűlés határozatait a személyesen érintettek közvetlenül kapják meg, a határozat egy hiteles példányának megküldésével, melyről a titkár gondoskodik. A közgyűlés általános jelleggel hozott határozatait a kamara tagjai részére a soron következő körlevél kiadásával egyidőben kell megküldeni, de azt a kamara hirdető táblájára is ki kell függeszteni. . A hirdető táblán elhelyezett határozaton a kifüggesztés napját fel kell tüntetni, és a határozatot a kifüggesztés napjától számított 30. napon kell kézbesítettnek tekinteni.Elfogadása után az ügyvédi kamara alapszabályát, a szabályzatot és az iránymutatást 15 napon belül meg kell küldeni Magyar Ügyvédi Kamarának. 11./ Elfogadás után az ügyvédi kamara alapszabályát, a szabályzatot és az iránymutatást az ügyvédi kamara székhelyén akként kell nyilvánossá tenni, hogy az, az ügyvédi kamara tagjai, alkalmazott ügyvédjei, ügyvédjelöltjei, illetőleg valamennyi érdekelt személy részére az ügyvédi kamara hivatalos ideje alatt, a kamara székhelyén hozzáférhető legyen. Az Alapszabályból, szabályzatból, iránymutatásból - amennyiben annak hivatalos közlése az általános szabályok szerint korábban már megtörtént - a jogosultság igazolása esetén az érdekelt költségére másolatot kell kiadni. 12./ Az ügyvédi kamara alapszabálya az ügyvédi kamara tagjaira, a szabályzat az ügyvédi kamara tagjaira, az ügyvédi kamara névjegyzékében szereplő alkalmazott ügyvédekre és ügyvédjelöltekre kötelező. A közgyűlés határozata ellen az ügyvédi kamara tagja - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a határozat közlésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat. V. Az ügyvédi kamara elnöksége 1./ Az elnökség a kamara elnökéből, elnökhelyetteséből, titkárából, fegyelmi főmegbízottjából, és a közgyűlés által választott hét fő elnökségi tagból áll. 2./ Az elnökség feladata : a) összehívja az ügyvédi kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére, előkészíti a közgyűlés működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását, b) előterjeszti az ügyvédi kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevé- kenységéről beszámol a közgyűlésnek, c) első fokon határoz az ügyvédek kamarai felvételéről és kamarai tagságának megszű- néséről, az ügyvédi kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről, d) első fokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédi irodák, a külfödi jogi tanács- adók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggeszté- séről, e) első fokon határoz az ügyvédi iroda taggyűlése határozatának felülvizsgálatáról, f) első fokon határoz az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának át- jegyzéséről, valamint mindazon ügyben, amelyre az ügyvédekről szóló 1998. évi tör- vény ezen törvény 15. §-ának alkalmazását rendeli, g) elbírálja az ügyvédi kamara elnökének határozata elleni fellebbezést, h) ellenőrzi az ügyvédi kamarai felvétel, valamint az alkalmazott ügyvédek, ügyvédje- löltek, külföldi jogi tanácsadók és ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétel felté- teleinek folyamatos ellátását, i) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet, j) meghatározza az ügyvédi kamarai tagdíj összegét, k) dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról, l) kijelöli az ügyvéd helyettesét, ha az ügyvéd hivatásának gyakorlásában átmenetileg a- kadályozott, és helyettesről nem gondoskodott, m) meghatározza az ügyvédi irodahelyiség megfelelősége elbírálásának szempontjait, n) kijelöli az ügyvéd irodájának gondnokát, ha az ügyvédi kamarai tagsága megszűnt és a folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott, o) meghatározza az ügyvédek és ügyvédjelöltek oktatásával és továbbképzésével kap- csolatos feladatokat, p) dönt az ügyvédek és az ügyvédjelöltek jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről, q) összeállítja és vezeti a kirendelhető ügyvédek névjegyzékét, gondoskodik az ügyvédi ügyelet biztosításáról,r) első fokon határoz az elektronikus cégeljárásban való részvételre jogosultságról és törlésről, az ügyvédjelöltek foglalkoztatására jogosultságról és törlésről, valamint ezen jogosultságokról nyilvántartást vezet, . s) elrendeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzését szolgáló vizsgálatot és első fokon határoz a vizsgálat befejezéséről, sz) elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat 3./ Az ügyvédi kamara elnöksége szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést. Üléseit az ügyvédi kamara elnöke és titkára hívja össze. 4./ Az ügyvédi kamara elnöksége határozatképes, ha ülésén a szavazásra jogosultak többsége megjelent. A határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 5./ Az elnökség a határozatait nyílt szavazással hozza, a jelenlévő elnökségi tagok 1/3-nak javaslatára az elnökség titkos szavazást rendelhet el. Az elnökség határozatának érvényességéhez a megjelent tagok szavazatainak egyszerű többsége szükséges. 6./ Az ügyvédi kamara elnökségének üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ügyvédi kamara elnöke és titkára ír alá. 7./ Az elnökség határozatait a titkár tartja nyilván és a meghozott határozatokról az érintetteket a titkár értesíti. 8./ Az ügyvédi kamara elnöksége határozatát - amennyiben nem a kérelem szerinti tartalommal hozta -, indokolni köteles. Ugyancsak indokolni kell az ügyvédi kamarai felvétel, illetve az ügyvédi kamarai tagság megszűntetésének tárgyában hozott határozatot is. 9./ Az elnökség határozatait az egyes személyek ügyében az érintettek közvetlenül kapják meg, értesítésükről egy hiteles példány megküldésével, melyről a titkár gondoskodik. Az elnökség általános tartalmú határozatait kézbesítés útján közli. Amennyiben az ügyvéd bejelentett elektronikus címmel rendelkezik, a kamara a határozatot elektronikus úton küldi meg. Az elnökség határozata ellen a területi kamara tagja a határozat közlésétől számított 10 munkanapon belül – jogszabály, alapszabály, vagy szabályzat megsértésére hivatkozással – a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. VI. Az ügyvédi kamara bizottságai 1./ Az ügyvédi kamara bizottságainak általános működési és eljárási rendje : 1.1 A bizottságok testületként járnak el, hatáskörüket - a jelen alapszabályban meghatározott kivételekkel - bizottsági ülésen gyakorolják 1.2. Valamennyi bizottság szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal ülésezik. A bizottságot az elnök, akadályoztatása esetén két bizottsági tag együttesen hívja össze. Az ülést annak megkezdése előtt legalább 8 nappal - a napirend, a hely és az időpont megjelölésével - írásban kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés 8 napon belülre is összehívható telefax/telefon útján. Az ülésre az ülés témájával összefüggő kérdésekben illetékes személyeket tanácskozási joggal meg lehet hívni. 1.3. Bármely bizottsági tag írásban, az ok és a cél egyidejű megjelölése mellett kérheti a bizottság összehívását. Az elnök ilyen esetben köteles a bizottság ülését az írásbeli kérelem benyújtásától számított 15 napon belülre összehívni. 1.4. A bizottság ülésének előkészítése a bizottság elnökének feladata. A bizottság elnöke elnököl a bizottsági üléseken.Ha a bizottság elnöke nincs jelen valamely bizottsági ülésen, úgy a jelenlévő tagok maguk közül választanak elnököt. 1.5. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak fele, de legalább 2 tagja jelen van. A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének szavazata dönt. 1.6. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza : - az ülés helyét, idejét, és azt, hogy összehívása szabályszerű volt-e,- a résztvevők nevét,- a hozzászólások lényegét, és az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat,- a határozatok elleni esetleges tiltakozásokat. A határozati javaslat ellen való szavazás és a szavazástól való tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni kell. Bármely tag kérésére szó szerinti jegyzőkönyvet is kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottsági ülés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét az összes bizottsági tagnak - függetlenül attól, hogy az ülésen részt vettek-e - meg kell küldeni az ülést követő 8 napon belül. 1.7. Ha azt az ügy sürgőssége indokolja, a bizottság ülés megtartása nélkül is határozhat. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét 3 napi határidő kitűzésével írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják meg. A szavazás eredményéről és a határozatról, valamint annak keltéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő 8 napon belül a bizottság elnöke írásban tájékoztatja. Ha bármelyik bizottsági tag kéri, a bizottság ülését a határozattervezet megtárgyalására össze kell hívni. 1.8. A bizottság tagjai az ügyvédi tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. 2./ Fegyelmi Bizottság 2.1. Az ügyvédi kamara területén egy fegyelmi bizottság és azon belül 2 fegyelmi tanács működik. A fegyelmi bizottság elnökből, elnökhelyettesből, valamint tagokból áll. 2.2. A fegyelmi ügyben eljáró tanácsot a fegyelmi bizottság elnöke jelöli ki. A fegyelmi tanács a fegyelmi bizottság tagjai közül kijelölt elnökből és két tagból áll. 2.3. A fegyelmi bizottság elnöke munkájáról a közgyűlésnek köteles beszámolni. 2.4. A fegyelmi eljárás szabályairól a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Eljárási Szabályzata rendelkezik. 3./ Az Ellenőrző Bizottság 3.1. Az ellenőrző bizottság elnökből és két tagból áll. 3.2. Az ellenőrző bizottság az ügyvédi kamara gazdasági és pénzügyi munkáját ellenőrzi. 3.3. Az ellenőrző bizottság munkájáról köteles a közgyűlésnek beszámolni. 4./ Az Etikai és érdekvédelmi Bizottság 4.1. Az etikai és érdekvédelmi bizottság elnökből és négy tagból áll. 4.2. Feladata az ügyvédi érdekvédelem, az ügyvédi hivatással kapcsolatos köztájékoztatás szervezése, és az ügyvéd-etikai kérdésekben való állásfoglalás. 4.3. A bizottság a munkájáról beszámol a közgyűlésnek. 5./ Összeférhetetlenségi Bizottság 5.1. A bizottság lefolytatja az ügyvédi kamara elnöksége, vagy elnöke által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárásokat, s ennek eredményeképpen az általa vizsgált ügyekben javaslatot tesz az ügyvédi kamara elnökségének. 5.2. A bizottság elnökből, valamint két tagból áll. 5.3. A bizottság eljárását az Összeférhetetlenségi Eljárás Szabályzata tartalmazza. 5.4. A bizottság elnöke szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal köteles beszámolni az elnökségnek az összeférhetetlenségi ügyekben hozott határozatokról, s annak általánosítható tapasztalatairól. 6./ Oktatási Bizottság 6.1. Az ügyvédi kamara oktatási bizottsága elnökből, és 2 tagból áll. 6.2. A bizottság feladatát képezi az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és ügyvédjelöltek képzésének, szakmai továbbképzésének megszervezése. 6.3. A bizottság a tevékenységéről beszámol az ügyvédi kamara közgyűlésének. 7./ Ügyvédjelöltek Bizottsága Az Ügyvédjelöltek Bizottsága elnökből és két tagból áll. Tagjait az ügyvédjelöltek és az alkalmazott ügyvédek közül kell megválasztani. A megválasztás szabályairól a választási szabályzat rendelkezik. Az ügyvédjelöltek bizottságának feladata a rájuk vonatkozó kérdésekben véleménnyilvánítás, szakmai oktatásukban való közreműködés, más ügyvédi kamarák hasonló bizottságaival való kapcsolattartás, közös programok szervezése, a kamarai sportélet szervezése. VII.Az ügyvédi kamara tisztségviselői 1. Az ügyvédi kamara tisztségviselői a következők : a) Elnök, b) Elnökhelyettes,c) Titkár,d) az állandó bizottságok elnökei,e) Fegyelmi Főmegbízott,f) Fegyelmi Megbízott. 2./ Az ügyvédi kamara tisztségviselőit az ügyvédi kamara közgyűlése négy évre választja meg, megbízásuk a következő választásig szól. A tisztségviselőket és a bizottsági tagokat közvetlenül választják, titkos szavazással.Az időközi választásokon megválasztott tisztségviselők megbízatása a következő tisztújító közgyűlésig tart.3./ Az ügyvédi kamara tisztségviselőit az ebben a minőségben tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. 4./ A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha az ügyvédi kamara elnökének, titkárának vagy fegyelmi megbízottjának megbízása egyéb okból korábban szűnt meg, a közgyűlés a megbízatás megszűnésétől számított 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt. 5./ A tisztségviselő megbízatása megszűnik · a tisztségviselő halálával,· lemondásával,· visszahívásával,· kamarai tagságának megszűnésével, valamint· a megbízatás idejének lejártával. 6./ A tisztségviselő visszahívását a közgyűlés tagjainak egyharmada kezdeményezheti. 7./ Az ügyvédi kamara elnöke a) képviseli az ügyvédi kamarát,b) irányítja az elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,c) a tevékenységéről beszámol az ügyvédi kamara elnökségének és a közgyűlésnek,d) összehívja az ügyvédi kamara titkárával az elnökségi ülést, meghatározza annak napirendjét, kijelöli az ügyek előadóit,e) elnököl a közgyűlésen és elnökségi ülésen,f) a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatában foglaltaknak megfelelően fegyelmi eljárást kezdeményezhet, intézkedik panasz és fegyelmi ügyekben,g) a törvényben előírt esetekben indítványozza az ügyvédi kamarai tagság megszüntetését (Üt.20.§.)h) intézi a személyi ügyeket,i) fegyelmi büntetésnek nem minősülő figyelmeztetést alkalmazhat,k) irányítja az ügyvédi kamara ügyintézői szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,l) utalványozási jogkört gyakorol az ügyvédi kamara titkárával együtt a kamarai költségvetés keretében és irányítja az ügyvédi kamara közgyűlésének határozata alapján a kamara gazdálkodási tevékenységét,m) részt vesz a Magyar Ügyvédi Kamara munkájában,n) elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.o)Tudomásul veszi az ügyvéd bejelentését a szünetelés félbeszakításáról, vagy lejártáról, illetőleg az ügyvédi gyakorlat folytatásáról. p) megállapítja az ügyvédi szervek határozatainak jogerőssé válását, q) elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat. 7.2. Az ügyvédi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, az elnökhelyettes akadályoztatása esetén pedig az ügyvédi kamara titkára helyettesíti. 7.3. Az ügyvédi kamara elnökének határozata ellen a közléstől számított 10 munkanapon belül a területi elnökséghez fellebbezhet a területi kamarának az a tagja, akit a határozat érint. 8./ Az ügyvédi kamara elnökhelyettese 8.1. Az ügyvédi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti. 8.2. Intézi az ügyvédi kamara feladatai közül az oktatással, etikával és érdekvédelemmel, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos teendőket. Tevékenységi területén elősegíti az ügyvédi kamara választott bizottságainak működését. 9./ Az ügyvédi kamara közgyűlése, elnöksége és az ügyvédi kamara elnöke az ügyvédi kamara elnökhelyettesét más feladatok végzésével is megbízhatja. 10./ Az ügyvédi kamara titkára 10.1. Felügyeli az ügyvédi kamara Alapszabályának és egyéb szabályzatainak megtartását. 10.2. Irányítja és ellenőrzi az ügyvédi kamara ügyvitelét. 10.3. Előkészíti az ügyvédi kamara elnökével az elnökségi üléseket. Biztosítja az ülések tárgyi feltételeit. 10.4. Gondoskodik az ügyvédi kamara szervei által hozott határozatok végrehajtásáról és az ügyvédi kamara működése során a jogszabályok megtartásáról. 10.5. Előkészíti az ügyvédi kamara belső szabályzatainak tervezetét, összeállítja a költségvetést és azt jóváhagyás végett az elnökség elé terjeszti. 10.6. Ellenőrzi az ügyvédi kamarának a közgyűlés által meghatározott gazdálkodását és a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítését. 10.7. Elkészíti a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót és jóváhagyás végett előbb az elnökség, majd a közgyűlés elé beterjeszti. 10.8. Elbírálás végett az elnökség elé terjeszti az ügyvédi irodák taggyűlési határozatai ellen előterjesztett fellebbezéseket és egyéb az elnökség hatáskörébe tartozó folyó igazgatási ügyeket. 10.9.Utalványozási és kiadmányozási jogot gyakorol az ügyvédi kamara elnökével együtt. 11/ Fegyelmi főmegbízott, fegyelmi megbízott A fegyelmi főmegbízott és a fegyelmi megbízott a kamara elnökének megbízásából jár el, közöttük a munkamegosztást az elnök határozza meg. Ellátják a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatában meghatározott feladatokat. Eljárásuk a fegyelmi szabályzat határozza meg. A fegyelmi főmegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén a fegyelmi megbízott helyettesíti. A fegyelmi megbízottat az ügyvédi kamara közgyűlése, elnöksége, elnöke, fegyelmi főmegbízottja más - a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos - feladatok elvégzésével is megbízhatja. VIII.Az ügyvédi kamara képviselete Az ügyvédi kamarát az elnök önállóan, az elnökhelyettes és a titkár együttesen képviselik. A bankszámla feletti rendelkezésre az elnök és a titkár együttesen jogosult. IX.Egyéb rendelkezések Az egyedi ügyekben hozott határozatokat, kézbesítendő iratokat, az ügyvéd működési helyeként ismert irodába kell postai úton megküldeni.A második sikertelen - a postai szabályok szerint szabályos - megküldés után az 5. napon az iratot kézbesítettnek kell tekinteni. A kamarából kizáró, az ügyvédi tevékenység gyakorlását felfüggesztő, a névjegyzékből törlő határozatot elsősorban az ügyvéd működési helyeként ismert irodába, ennek eredménytelensége esetén az ügyvéd lakóhelyére kell kézbesíteni. A kamarai ügyiratok nyilvántartásáról, az ügyiratkezelés szabályainak megállapításáról az elnökség határozata (szabályzata) rendelkezik. X. Hatályba léptető rendelkezések 1./ A Békés Megyei Ügyvédi Kamara ezen Alapszabályát a kamara közgyűlése 2010. április hó 9. napján módosította és jóváhagyta, ezen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály 2010. április hó 15. napján lép hatályba. 2./ A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény szabályai az irányadók. 3./ Jelen Alapszabály hatálybalépésével egyidejűleg a Békés megyei Ügyvédi Kamara Ügyrendje hatályát veszti. Gyula, 2010. április 09. Dr. Csomós Tamás Dr. Kovács Tamás Elnök Titkár
|
|
|
|
|
Alapszabály 
