Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat hírlevele 2018/I.

Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat hírlevele – 2018/I.
1
ELNÖKI KÖSZÖNTŐ
Tisztelt Tagok, kedves Kollégák!
2018. január 1-vel jelentős, mondhatni történelmi változás állt be a jogtanácsosi hivatásrend életében. Az új ügyvédi törvény alapján önkéntes alapon ugyan, de sokunk munkavégzéséhez elengedhetetlen feltétel teljesítéseként léptünk be tömegesen az ügyvédi kamarába. Sokunkban felmerülhettek nyugtalanító kérdések, aggodalmak a jövőnket illetően, próbálván elképzelni, mivel fog járni a kamarai tagság, az újfajta kötelezettségek, felelősség.
Azt hiszem, ilyen horderejű változásnál érthető és természetes egyfajta bizonytalan érzés. Ennek eloszlatásához szükséges, hogy kamarai tagságunkat a törvényben biztosított intézmények, jogok, lehetőségek kihasználásával, aktívan éljük meg. Bizalomra ad okot, hogy a törvény előkészítés során és azóta is és önkéntes alapon szerveződött jogtanácsosi közösség önmagától, a „történelmi pillanatot” felismerve kezdett el aktívan dolgozni azon, hogy a jogtanácsosi érdekek karakteresen jelenjenek meg a Kamara szervezetében, működésében.
Az ez év végéig működő Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat (OKJT) 2018. március 5-én tartotta alakuló ülését, ahol a tagok egyhangú szavazással az országos tagozat tisztviselőit is megválasztották, és ennek során ért az a megtisztelő felkérés, hogy vállaljam el az elnöki posztot. Azóta minden hónapban összeül az OKJT tagsága, és megvitatunk minden olyan kérdést, amely a jogtanácsosi hivatásrendet érinti a kamarai integrációs folyamatban.
A helyzetünk nem könnyű, feladataink számosak. Folytatjuk a korábban már megkezdett a munkát a kamarai szabályzatokkal kapcsolatban, amelyet a korábban önszerveződő jogtanácsosi közösség már megkezdett és amelynek során eddig is hatékony képviseletet láttunk el közösen és végeztünk aktív munkát az ügyvédi karral együtt. Ebbe a munkába továbbra is segítenek olyan kollégák, akik jelenleg nem tagozati tagok. Minden területi kamaránál biztosítjuk az informális delegációnkat, akik meghívottként vesznek részt a területi elnökség ülésein, és hallatjuk a hangunkat olyan kérdésekben, amelyek az új ügyvédi törvény kapcsán felmerülő gyakorlati nehézségek megoldását hivatottak szolgálni. Ezzel kapcsolatban több állásfoglalás megalkotásban is részt vettünk, és felajánlottuk segítségünket a módosuló jogszabályok kapcsán létrejött munkacsoportok tevékenységéhez, úgy is mint a GDPR vagy az új pénzmosás megelőzési szabályok.
Mostanra eljutottunk oda is, hogy megküldjük első hírlevelünket, amely az aktuális témák közül a legfontosabbakra koncentrál és ezzel szeretném megragadni az alkalmat, hogy röviden értékeljem az integráció eddigi tapasztalatait.
A „kényszerű házasság” kezdeti időszaka az ismerkedéssel telik, amelynek kereteit az új ügyvédi törvény adta lehetőségek szabnak meg. Az Üttv. alapján a kamarai jogtanácsosok képviselete és súlya a kamarákon belül korlátozott, de ezen korlátok között igyekszünk élni minden olyan formális és informális lehetőséggel, ami rendelkezésre áll. Érezhető nehézségeket eredményezett a jogtanácsosok csatlakozása az ügyvédi kamarákhoz, mi pedig szembesültünk a kamarák belső életével, kihívásaival, olykor heves vitáival. Ennek kapcsán Tagozatunk kinyilvánította azon álláspontját, hogy a Tagozat elsősorban a jogtanácsosok érdekeit szolgáló célokért fog fellépni, melyek különösen a mindennapi munkavégzésünk körülményeit meghatározó kamarai szabályzatok, az oktatási-képzési rendszer felállítása, a jogi előadók helyzete és még sorolhatnám. Erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy lehetőségként éljük meg az integrációt, és – elsősorban a szabályzatok megalkotása során, valamint a bizottságokban való képviselettel – elérjük azt, hogy a kamarai jogtanácsosok kellő súllyal vegyenek részt a kamarai életben. Ebben határozottan pozitív tapasztalatokat gyűjtöttünk a logisztikai nehézségek ellenére, és sikerült a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségével is egy partneri, együttműködésen alapuló viszonyt kialakítani, mely eredményes működésünk egyik záloga lehet.
Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat hírlevele – 2018/I.
2
Nehéz időszakban kell a Tagozatunk helyét megszilárdítani az ügyvédi világban, hiszen idén „választási év” van, ősszel tisztújításra kerül sor a Kamara fontos pozícióiban. Ilyenkor természetszerűleg kiélesedhetnek konfliktusok, esetleg szakmai köntösbe bújhatnak olyan viták, amelyek motivációja más jellegű. Vallom, hogy a Tagozatunk akkor jár el helyesen, ha kizárólag a saját, törvényből következő, azzal összhangban lévő céljaira koncentrál, szakmai alapon közelíti meg a vitás kérdéseket, és konstruktív, konszenzusra törekvő, az összes körülmény figyelembe vételével a lehető legjobb eredmények elérésére törekszik.
A jelenleg is folyó munkával szeretnénk megalapozni az idén ősszel megválasztandó tagozat működését annak reményében, hogy a hivatásrendi sajátosságokból adódó különbözőségek kamatoztatása egy hatékonyan működő szakmai érdekképviselethez járul hozzá.
Arra szeretném bátorítani a tagságot, hogy kérdéseikkel, észrevételeikkel keressenek bennünket. A kamarai elérhetőségek hamarosan üzemképesek lesznek, amelyről következő hírlevelünkben talán már tudunk tájékoztatást adni. Terveink szerint a hírlevél, hasonló formában havonta fog megjelenni, így rendszeresen tudunk tájékoztatást adni az éppen aktuális témákról.
Addig is jó munkát kívánok!
Üdvözlettel:
dr. Csere Bálint
A JOGTANÁCSOSI INTEGRÁCIÓ MÉRFÖLDKÖVEI, AZ INTEGRÁCIÓ SZÁMOKBAN
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2018. január 01-jei hatálybalépésével lezárult a jogtanácsosi integráció első fázisa. Az aktuális adatok alapján országosan 2286 kamarai jogtanácsost vettek nyilvántartásba (a kamarai jogi előadók száma 361 fő), a tagok 53%-a a versenyszférából, 47%-a pedig az államigazgatásból érkezett. A legnagyobb taglétszámmal a Budapesti Ügyvédi Kamara működik, a kamarai jogtanácsosok kétharmada itt került nyilvántartásba vételre. A vidéki kamarák közül a legnagyobb taglétszámmal a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara rendelkezik, ahol 79 kamarai jogtanácsost vettek nyilvántartásba.
Az integráció eddigi mérföldkövei:
Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat hírlevele – 2018/I.
3
MEGALAKULT AZ ORSZÁGOS KAMARAI JOGTANÁCSOSI TAGOZAT
A tavaly év végi regisztrációt és eskütételt követően újabb mérföldkőhöz érkezett az ügyvédi kamarához csatlakozó jogtanácsosok integrációja. A kamarai jogtanácsosok február 28-án első alkalommal választhatták meg az országos kamarai jogtanácsosi tagozat tagjait. A választásra elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítást követően, a MÜK erre a célra létrehozott honlapján került sor. A választáson a választásra jogosult 2108 jogtanácsosból 509 adta le a szavazatát. A megválasztott tagozat március 5-én tartotta alakuló ülését, ahol a tagok egyhangú szavazással az országos tagozat tisztviselőit is megválasztották. A tagozat elnökévé dr. Csere Bálintot (OTP Bank Nyrt.), két elnökhelyettesévé dr. Haskó Tündét (MOL Nyrt.) és Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriellát (Miniszterelnökség), míg a tagozat titkárává dr. Szabados Jánost (E.ON Hungária Zrt.) választották.
Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény (Üttv.) az átmeneti rendelkezések között írja elő, hogy a február 01-jén kamarai nyilvántartásban szereplő jogtanácsosoknak 2018. március 01-jéig létre kell hozniuk az országos kamarai jogtanácsosi tagozatot. A választással kapcsolatos részletszabályokat a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) ideiglenes szabályzata tartalmazza (1/2018. (I. 29.) MÜK szabályzat). A 21 fős országos tagozat összetétele igazodik a kamarai jogtanácsosok területi eloszlásához, így a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területéről 14 (a közszférából 4, a magánszférából 10 fő), a Debreceni és Győri Ítélőtábla területéről 2-2, míg a Szegedi és Pécsi Ítélőtábla területéről 1-1 főt választottak be az országos tagozatba. A Miniszterelnökség lehetőséget kapott, hogy egy delegáltjával, meghívottként vegyen részt az üléseken. A tisztviselők megbízatása legkésőbb az Üttv. hatálybalépését követő első általános választásokig tart. Az országos tagozat megalakítását követően a közeli jövőben sor kerülhet a területi (megyei, fővárosi) tagozatok létrejöttére is.
Idővel az országos tagozat a kamarai jogtanácsosok fontos érdekképviseleti szervévé válhat, amely gyakorolja a MÜK szabályzataival kapcsolatos véleményezési és egyetértési jogot. A tagozat tagjai törekszenek arra, hogy tevékenységük során a kamarai jogtanácsosok és jogi előadók észrevételeit és javaslatait minél teljesebb körben figyelembe vegyék és képviseljék.
A közeljövőben a tagok előtt számos feladat áll, hiszen a már elfogadott kamarai szabályzatok revízója mellett ki kell alakítaniuk a tagozat működésének szabályait, illetve részt vesznek az általános választásokkal és az ügyvédeket és jogtanácsosokat egyaránt érintő továbbképzéssel kapcsolatos szabályzatok előkészítésében is. A tagozat munkája során számít a kamarai jogtanácsosok szélesebb körének szakmai segítségére is.
AZ ORSZÁGOS KAMARAI JOGTANÁCSOSI TAGOZAT ÁLLÁSFOGLALÁSAI
Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozathoz (OKTJ) – megalakulása óta – két ügyben érkezett hivatalos állásfoglalás iránti kérelem, amellyel kapcsolatban az OKTJ a mellékelten és egész terjedelemben közölt álláspontot képviselte. Az egyik ügy a gyakran felszínre kerülő azonosítási kötelezettséghez, és annak jogtanácsosi ellátásával kapcsolatos teendőkhöz kapcsolódik, a másik pedig érdekvédelmi szerveknél alkalmazott kamarai jogtanácsosok perbeli képviseleti jogával kapcsolatban érkezett. Ez utóbbi esetben az OKJT támogatását nyilvánította ki az Üttv. vonatkozó rendelkezéseinek módosítását illetően, illetve kérte az érdekvédelmi szervet szövegszerű jogszabály-módosítási javaslat kidolgozására.
Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat hírlevele – 2018/I.
4
OKJT-Á/1/2018. sz. állásfoglalása
Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat
2018.04.19. napján megtartott
ülésen elfogadott állásfoglalása
I. Az állásfoglalás tárgya:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 32. § (1) bekezdése értelmében a munkáltatója és harmadik személy közti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos elvégzi a munkáltatójával szerződő személy, illetve az annak képviseletében eljáró személy azonosítását. Kötelező jogi képviseletet igénylő ügyekben a kamarai jogtanácsos az azonosított személyekről nyilvántartást vezet, amelyben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott adatokat is feltünteti /Üttv. 33. § (1)-(2)/.
A Pmt. 73. § (1a) bekezdése alapján a kamarai jogtanácsost ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ott felsorolt körben végzett ügyvédi tevékenysége kapcsán terheli, az (1b) és (3) bekezdésekben foglalt kivétellel. A Pmt. 73. § (1b) bekezdésének 2018. január 1-jétől hatályos szövege: „A kamarai jogtanácsost az e törvény szerinti szolgáltatónak minősülő ügyfele számára a szolgáltató e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége keretében végzett ügyvédi tevékenysége alapján terhelő kötelezettségeket a kamarai jogtanácsos ügyfele a rá, mint szolgáltatóra vonatkozó szabályok szerint teljesíti.”
A kérelmező számára a Pmt. 73. § (1b) bekezdés tartalma nem egyértelmű, ezért annak értelmezését kéri. A kérelmező további kérdésként vetette fel, hogy azokban az esetekben, amikor az ügyfél, vagy a vele szerződő fél megjelenése akadályba ütközik (pl. külföldön tartózkodik), az azonosítás miként történhet meg a törlési engedély (ill. egyéb egyoldalú jognyilatkozat) ellenjegyzését megelőzően.
II. A Tagozat álláspontja:
A Tagozat álláspontja szerint a kamarai jogtanácsos ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettségével érintett tevékenységek körét a Pmt. 73. § (1a) és az Üttv. 2. § (1) bekezdései határozzák meg azzal, hogy az érintett ügyvédi tevékenységek vonatkozásában az Üttv. 2. § (2) és az Üttv. 66. § (4) bekezdései is megfelelően alkalmazandóak.
A Pmt. 73. § (1b) bekezdésének értelmezése kapcsán a Tagozat álláspontja szerint célszerű a Pmt. 73. § (1b) bekezdést beiktató 2017. évi CXXXVI. törvény indokolását alapul venni: „A Pmt. új 73. § (1b) bekezdése alapján a kamarai jogtanácsos akkor köteles a Pmt. szerinti kötelezettségeknek eleget tenni, ha az Üttv. 66. § szerinti ügyfele nem minősül a Pmt. 1. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatónak és az ügyvédi tevékenységet nem a szolgáltatónak a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenysége keretében végezi. Ha a kamarai jogtanácsos olyan ügyfélnek végez ügyvédi tevékenységet, amely a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatónak minősül, és ezen ügyvédi tevékenységet a szolgáltatónak a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenysége keretében végzi, akkor a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségeket nem a kamarai jogtanácsos, hanem a Pmt. alapján erre egyébként kötelezett ügyfele teljesíti. A kamarai
Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat hírlevele – 2018/I.
5
jogtanácsos ez utóbbi tevékenységére a területi ügyvédi kamara felügyeleti jogköre sem terjed ki, mivel a tevékenység a Pmt. 5. § alapján más szerv felügyeleti hatáskörébe tartozik. Ezzel elkerülhető, hogy a kamarai jogtanácsos kettős felügyelet alá kerüljön, abban a körben, ahol a szolgáltatónak a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységében működik közre. A kamarai jogtanácsosnak csak a 73. § (1b) bekezdésben meghatározott körön kívül van önálló felelőssége a Pmt. szerinti kötelezettségek teljesítésért és e körben tartozik a területi ügyvédi kamara felügyeleti jogköre alá.”
Az ügyfél-azonosítási feladatok elvégzésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok meghonosodását nagymértékben támogatja a Magyar Ügyvédi Kamara által kidolgozott ügyfél azonosítási adatlap, amelyet célszerű lenne a kamarai jogtanácsosok eljárásához szükséges tartalommal is hozzáférhetővé tenni.
A kérelmező által felvetett törlési engedély, mint a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatának ellenjegyzése előtt a Tagozat álláspontja szerint – összhangban az Üttv. 32. § (1) bekezdésével – a kamarai jogtanácsost ügyfél-azonosítási kötelezettség nem terheli.
Továbbá a Tagozat álláspontja szerint azért sem terheli az adott esetben a kamarai jogtanácsost ügyfél átvilágítási és bejelentési kötelezettség, mert a hivatkozott esetben a törlési engedély kiállítása nem tartozik azok közé a tevékenységek közé, amellyel kapcsolatban a Pmt. a kamarai jogtanácsosokra átvilágítási és bejelentési kötelezettséget ró.
Budapest, 2018. április 19.
Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat
Záradék: Jelen állásfoglalás az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat 2018. április 19-i ülésén készült jegyzőkönyv mellékletét képezi, melyről készült jelen kivonat hiteléül:
Budapest, 2018. április 19.
dr. Csere Bálint sk
elnök
OKJT-Á/2/2018 sz. állásfoglalása
Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat
2018.04.19. napján megtartott ülésen elfogadott állásfoglalása
III. A tagozat álláspontja:
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája által felvetett kérdéssel kapcsolatban az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat („Tagozat”) az alábbi álláspontot alakította ki.
A Tagozat a levélben írtak vonatkozásában közvetlenül is felvette a kapcsolatot a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Elnökével, és felvetéseikkel egyetértve kérte őket szövegszerű jogszabály-módosítási javaslat kidolgozására.
Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat hírlevele – 2018/I.
6
A Tagozat egységes álláspontja szerint támogatja az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) vonatkozásában az érdekképviseleti szervek jogtanácsosai perbeli képviseletével kapcsolatos módosítási javaslatot.
IV. Szövegszerű módosítási javaslat:
A Tagozat az Üttv. 66.§ (1) bekezdésének új d) ponttal történő kiegészítését javasolja az alábbi szövegezéssel:
“66. § (1) A kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenységet nem természetes személy jogalannyal fennálló munkaviszonya, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszonya, egyházi szolgálati viszonya (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaviszony) keretei között,
a) ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejelentett munkáltatója, egyházi szolgálati viszony esetében az egyházi jogi személy (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkáltató),
b) munkáltatójának kapcsolt vállalkozása,
c) munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv,
d) érdekképviseleti célra alapított egyesület tagja, szövetség esetén tagszervezetének tagja, mint ügyfele számára gyakorolja.”
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Elnökének felvetését megerősítve, a Tagozat javaslata továbbá, hogy az Üttv. 66. § (1) bekezdés d) pontjának módosítási javaslata terjedjen ki a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.), valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) alapján már folyamatban lévő ügyekre egyaránt.
Budapest, 2018. április 19.
Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat
Záradék: Jelen állásfoglalás az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat 2018. április 19-i ülésén készült jegyzőkönyv mellékletét képezi, melyről készült jelen kivonat hiteléül:
Budapest, 2018. április 19.
dr. Csere Bálint sk
elnök
Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat hírlevele – 2018/I.
7
FELHÍVÁS AZ OKIRATI ELLENJEGYZÉSI SZABÁLYOK BETARTÁSÁNAK FONTOSSÁGÁRA
Az elmúlt időszakban az Országos Jogtanácsosi Tagozat elé került egy olyan bejelentés, amely egy gazdálkodó szervezet okirat ellenjegyzési gyakorlatával kapcsolatos aggályokra hívta fel a Magyar Ügyvédi Kamara figyelmét.
A konkrét ügyben szerencsés módon kiderült, hogy nem történt a társaság jogtanácsosai részéről sem törvénysértés, sem kamarai szabályzatsértés az okiratok ellenjegyzésére vonatkozóan, azonban ez az eset is ráirányította figyelmünket az okirati ellenjegyzési szabályok betartásának fontosságára.
Mint kamarai tagok, fokozott mértékben szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy az ügyvédi tevékenységre, azon belül is az okirat szerkesztési, okirati ellenjegyzési tevékenység végzésére vonatkozó törvényi és kamarai szabályzati rendelkezések betartása kiemelt súllyal bír, azok megsértése esetén a védett jogi érdek jelentősége miatt fokozottan fennáll a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása.
Ezért kérjük az okirati ellenjegyzést végző kamarai tag jogtanácsos kollégákat az okirati ellenjegyzési szabályok, ideértve a jogszabályok és a és a kamarai jogtanácsosok által végzett ellenjegyzés részletszabályait is tartalmazó, okiratszerkesztésről és elektronikus ügyintézésről szóló 11/2017. (XI.20.) MÜK szabályzat rendelkezéseinek maradéktalan betartására. Amennyiben a vonatkozó szabályok értelmezésével, alkalmazásával kapcsolatban kérdések merülnének fel, Tagozatunk készséggel áll a kamarai jogtanácsosok rendelkezésére az egységes értelmezés kialakításában.
ÉRZÉKENY KÉPZÉSEK
Már az Üttv. megalkotásakor tudni lehetett, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK), tagjainak képzését és továbbképzését kardinális kérdésnek tekinti. Idáig a kamaráknál regisztrált ügyvédjelöltek számára volt csak kötelező a képzés, azonban az új ügyvédi törvény a szakvizsgázott ügyvédek (és kamarai jogtanácsosok) részére is elő kívánja írni ilyen kötelezettség teljesítését, hasonló elképzelések alapján, mint az orvosi doktori címmel rendelkezők körében.
Már a jogszabály megalkotásakor nagy hangsúlyt fektettek az önkéntesen szerveződő jogtanácsosok arra, hogy hallassák hangjukat és képviseljék a jogtanácsosi érdekeket. dr. Fürge Krisztina és dr. Miklós György kollégáink időt és energiát nem kímélve fogták össze a munkát és jártak el a rögtönzött munkacsoport nevében, majd az (ideiglenes) Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat (OKTJ) megalakulását követően is aktívan részt vettek/ vesznek a munkában, kiegészülve a tagozati kollégákkal.
Az Üttv. megalkotásakor, majd ezt követően is több fórumon hangsúlyoztuk azokat az alapelveket, amelyek mentén elképzelünk egy ilyen szabályozást, és ezt képviseljük a jelenleg folyó egyeztetések során is. Ezek az alapelvek az alábbiak:
1. Arányosság – a jogtanácsosok és munkáltatóik számára is kulcsfontosságú, hogy a képzések költség- és időszükséglete arányos legyen a képzések tényleges hozzáadott értékével, valamint az esetleges szankciókat is ezen elv figyelembevételével határozzuk meg (ld. különösen a törlés, mint jogkövetkezmény alkalmazásának feltételei, illetve mértéktartás annak kiszabásában);
2. Tanszabadság és rugalmasság – mind a piacralépés feltételeiben (akkreditáció adminisztratív feltételei, időszükséglete és ingyenessége), mind a választható képzések tartalma körében
Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat hírlevele – 2018/I.
8
(általános jogi, specifikus iparági jogi és jogon túli (soft skill) képzések), mind a képzések elvégzése módjában (online képzések) szükséges biztosítani a rendszer nagyfokú rugalmasságát és a tanszabadság elvének érvényesülését.
3. Átláthatóság és kiszámíthatóság – biztosítani kell, hogy mind a képzési helyek (ill. a képzési események szervezői), mind a képzéseket igénybe vevő kamarai jogtanácsosok számára kiszámítható és transzparens legyen a feltétel-rendszer, és a kamarai döntésekben minimális legyen a diszkrecionális elem.
A legutóbbi megbeszélésen az OKTJ képviselői vállalták, hogy elkészítik egy külön szabályanyag tervezetét, amely kellő figyelemmel van a jogtanácsosi hivatásrendből adódó eltérésekre, és a fenti alapelvek is megfelelően tükrözi, továbbá a közszféra jogtanácsosi igényeket is figyelembe veszi. Itt jegyezzük meg, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöke, az ún. Pro bono rendszert üzemeltető Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorával, dr. Patyi Andrással is felvette a kapcsolatot a tárgykörbe tartozó egyes kérdések egyeztetésére. A szabályzat-tervezet első változata jelenleg véleményezés alatt van, amelyet követően egy egységes javaslatot továbbítunk a MÜK felé.
A fenti alapelvek mellett a másik fontos szempont, hogy a kamarai jogi előadókra vonatkozó szabályok külön szabályzat tárgyát képezzék, és egyben szeretnénk arra is megnyugtató visszajelzést kapni, hogy a jogi előadók kamarai regisztrációja nem lesz a későbbiekben sem a szakvizsgára bocsátás feltétele. Bízunk abban, hogy az eddig is jól funkcionáló együttműködés egy értékes továbbképzési rendszer megalapozását jelenti.
PILLANATFELVÉTEL A KAMARAI SZABÁLYZATALKOTÁSRÓL
Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat feladatai közül az egyik leghangsúlyosabb a kamarai szabályzatalkotásban való részvétel. Az Üttv. alapján a MÜK hatáskörébe tartozó szabályzat elfogadásához az országos tagozat véleményét ki kell kérni a kamarai jogtanácsosokra is vonatkozó, és a tagozat egyetértése szükséges a kizárólag a kamarai jogtanácsosokra vonatkozó szabályok tekintetében. Az egyetértési és véleményezési jog gyakorlásának részletszabályait a MÜK Alapszabálya tartalmazza.
A fentiekhez képest speciális szabály vonatkozik azokra a szabályzatokra, amelyeket a MÜK az Üttv. felhatalmazása alapján már 2017. december 31. előtt, elfogadott. Ezen szabályzatok vonatkozásában az országos tagozat utólagosan jogosult gyakorolni a véleményezési és egyetértési jogát. A érintett szabályzatok azon rendelkezései, amelyek esetében az országos tagozatok az egyetértésüket nem adják meg, 2018. július 1-jével hatályukat vesztik. E körbe tartozik egyebek mellett a tagdíj szabályzat, a MÜK Alapszabálya és az okiratszerkesztésről és az elektronikus ügyintézésről szóló szabályzat. A tavaly elfogadott szabályzatok véleményezése jelenleg is zajlik annak érdekében, hogy a július végi jogszabályi határidő tartható legyen.
Számos szabályzat van jelenleg is előkészítés alatt, ilyen például az közelgő kamarai választásokhoz elengedhetetlen végleges delegálási szabálytat, továbbá az ügyvédi és jogtanácsosi működés jövőjét alapjaiban befolyásoló képzési szabályzat, illetve a szintén komoly érdeklődésre számot tartó talár szabályzat. Ez utóbbitól sokan azt remélik, hogy akár valamelyik soron következő ügyvédnők a kifutón rendezvényen is szerepet kaphatnak az új szabályzat alapján készített trendi talár kreációk.
Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat hírlevele – 2018/I.
9
A kamarai szabályzatalkotás állásáról és az adott időszakban közzétett szabályzatokról a tagozati hírlevél útján is értesíteni fogjuk a jogtanácsos kollégákat. Addig is, a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatok a kamara honlapján érhetők el: http://www.magyarugyvedikamara.hu/tart/index/17/1 /

A hozzászólások le vannak tiltva.